A Google Chrome - Informatikai Melléklet

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

A Google Chrome

Googliságok

A GOOGLE CHROME
TÖRTÉNETE

A Google ügyvezető főigazgatója (CEO = Chief Executive Office)  Eric Schmidt hat hosszú éven át ellenezte egy független internet-böngésző kifejlesztését. Úgy érvelt:
"ma a Google még egy kicsiny cég", és ő nem kíván öldöklő háborút indítani (v.ö: browser wars). Amikor a cég két társalapítója (Sergey Brin és Larry Page) bérmunkásként alkalmazott néhány Mozilla Firefox (v.ö: Mozilla Firefox) fejlesztőt és bemutatta a Chrome alapelveit, Schmidt beismerte tehat "Ez jó lett, és alapvetően rávett arra, hogy véleményem megváltozzék..."
A Google új böngészőjéről az első szóbeszéd 2004
. szeptemberében szivárgott ki. Az online újságok és az USA egyes hírlapjai azt terjesztették, hogy - többek között - a  Google a Microsoft néhány régebbi web-fejlesztőjét alkalmazta. Röviddel a végső 1.0 verziót követően a népszerűségben fürdő, és az Internet Explorer-től jelentős piaci részesedést kihasító Firefox viszont jelentős biztonsági problemákkal kűzdött.

Nyilvános megjelenés: (Google Chrome release history)
.

 


A 250 %-os nagyításhoz ezeket a jeleket alkalmazzuk, amelyek csak a nagyíthatóságra utaló "segédábrák", amelyek nem részei az eredetinek!

A Chromium for Linux korai verziója kiemelte a különbségeket a Chrome és Króm (Chromium), mint fém között. (A Szerkesztő megjegyzése: A Websters angol értemező nagyszótár szerint a Chrome jelenthet szines-, vagy szinezett tárgyat.)
Az első nyilvános béta-verzió Windows-XP platformon jelent meg (43 nyelven). A magyar megjelenés dátuma 2009. szeptember 2. A böngésző egyik jellegzetessége, hogy sok fejlesztői-, majd béta-verzió megjelenése után szokott csak kijönni a végleges verzió egy fő-verziószámával.
Még ezen a napon a CNET hír-rovata felhívta a figyelmet a Szolgáltatási Feltételek (Terms of Service) egy pontjára, jelesül a kezdeti beta-verzió a Google részére licenszet biztosított minden, általa továbbított tartalomhoz. Ez tulajdonképpen örökölt kitétel volt a Google általános feltételeiből. A Google azonnal reagált a kritikára, és kifejezte sajnálkozását, hogy ez más termékeinél volt szokásban és törölte ezt a Szolgáltatási Feltételeiből.
A teljesítményt minősítő Acid1 és Acid2 teszteken a Chrome 78/100-at kapott, ami jobb volt mint az Internet Exlorer 7-es, és a Firefox 3-as eredménye, viszont gyengébb volt az Opera 84/100-as értékénél. A 2009. augusztus 7-én megjelent Chrome 3.0.197.11-es verzió már 100%-os Acid3-teljesítményt produkált. (URL: http://news.cnet.com/8301-17939_109-10030962-2.html)
A Chrome 3-as verziószáma egy sor olyan ötletet adott,
amelyek jelentős hatást gyakoroltak a HTML 5-ös verziójára (Ogg-Theora videó, Ogg Vorbis audio, H.264-videó, videotag, audiotag, AAC és MP3-audió).
A böngésző alapvető célkitűzése a biztonság, sebesség és stabilitás, továbbá a minél egyszerűbb kezelőfelület. A Chrome jelentősen növelte a sebességet is a dokumentumok, illetve a JavaScript alkalmazások révén (V8-as JavaScript motor).
A böngésző megbízhatóságát (biztonságát) erősíti két
"fekete" listája: adathalászat, illetve kéretlen küldeményeket kiszűrő lista. Ha a böngésző egy feketelistás oldalra téved, akkor a felhasználó a kért oldal helyett csak egy figyelmeztetést kap. A Chrome szintén alkalmas a máshol is bevált "privát" módra, azaz a böngésző semmilyen adatot nem fog tárolni a felhasználóról. (Itteni neve: Incognito mode.)
A bőrök és beépülők (skin-ek és plug-in-ok) alkalmazása lehetővé teszi kiegészítők letöltését a http://www.chromeplugins.org/ oldalról.
Minden fejlesztés nyomon követhető a nyilvános forráskódú Chromium projektben, ami a Google Chrome alapját képezi, és automatikus frissítést biztosít. Le is állítható és a Windows alatt a Névjegy menüpont a Google Updater menűponttal (Omaha kódnéven). A Chrome C++-ban fut, de sok aszembler betétet is tartalmaz, továbbá a mag számottevő részét a Netscape-től örökölte. Mivel pedig a böngésző nyílt forráskódú, ezért gyorsan képes adaptálódni a friss technológiai kihívásokhoz.
Nem szabad szó nélkül elmenni a minden programfejlesztés
"Achillesz-sarka" -  a tesztelés mellett. A Chrome "egység-teszteket" alkalmazott (unit testing) a használói akciókra, továbbá futtatott minősítő-, (fuzz testing) és ú.n. "WebKit's layout" teszteket.
(A Szerkesztő megjegyzése:
Az érdeklódő olvasó a tesztelés általános elveit és szabályait matematikai formalizmus mellőzésével, de a teljesség-, és olvasmányosság igényével a Műszaki Magazin "A teszt ördöge" cikkében tekintheti át. A minősítő (fuzzy) logikát pedig kicsit mélyebben a "Bevezetés a neurális számítástechnikába" nyilvános múszaki könyvtárakban hozzáférhető könyv tárgyalja – LSI Kiadó, 1996.)
A biztonsági sebezhetőség tárgyalását illetően lásd: Comparison of web browsers § Security and vulnerabilities
!
Közeledve napjainkig még két dátumot kell kiemelnünk:
2012.
febr. 7-én a Google elindította a Google Chrome Beta-t az Android 4.0 eszközökre. Sok új Android gépen a Chrome default kereső fut.
2013
. ápr. 3-án a Google bejelentette, hogy a WebKit-nek a WebCore komponensét a Blink néven ismert formátumozó egység részére adja. A cél az, hogy a WebCore a Chrome-fejlesztőknek nagyobb szabadságot biztosítson a változtatásokhoz a felesleges, vagy még új részeknél.

MOST ISMERTETJÜK A CHROME HONLAPJÁT
A RÉSZLETEK VONATKOZÁSÁBAN:

(Az ernyőképeken kivehetők a világhálón talált helyek,
melyek a tanácsolt 2
50-es nagyítással olvashatóbbak lesznek! - Anagyítást lehetővé jelek nem részei az eredeti ábráknak!)

 
 
 
 
 
 
 
 

Felhasznált forrás: angol nyelvű Wikipedia
Az oldalt összeállította: Dr. Vörös Gábor
................................................................................................................. Vissza a fő oldalra

 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz